Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 
Kép         
Izgalmasan megírt krimi a japán középkor részletesen megrajzolt díszletei előtt, amelyben a nyomozó revolver helyett két karddal az oldalán üldözi a bűnözőket és a maga módján az igazi lovagi eszmény japán változatának, a busidok becsület kódexének állít emléket. Megelevenedik az 1700-as évek Japánjának színes világa, a távoli észak, Ezogashima végtelen hómezői, jeges csúcsai, ahol Szano Icsiro legújabb nyomozása zajlik.
Szano szegény roninból lett előbb rendőr, majd szószakan-szama, a sógun fő nyomozója. Aztán a sors és a sógun kegyéből kancellár, az ország második embere, élet és halál ura. Ám ő is tehetetlen, amikor politikai ellenfelei elrabolják a fiát. Amikor a sógun a messzi északra küldi, egy őrült nagyúr fogságába kerül, akit megölt szeretője üldöz.
Szano, a felesége, Reiko és barátja, fő hűbérese Hirata segítségével - aki immár a misztikus harcművészet, a dim-mak mestere - bennszülött varázslók, féltékeny asszonyok és ellenséges szamurájok között keresik az igazságot, egy gyönyörű bennszülött lány gyilkosát és Szano elrabolt kisfiát, Maszahirót.
A Hócsászárnő a szerző remek történelmi krimi sorozatának legújabb darabja. Akik olvasták Szano korábbi történeteit, most sem fognak csalódni. Akik még nem találkoztak a sorozattal, most egy magával ragadó regénnyel kezdhetik az ismerkedést.
 
 
 
 
 Kép
 
Vajon mennyit ér az anyai szeretet? Ez a kérdés fordul meg Penelope fejében azután, hogy egyik napról a másikra megtudja, hogy valóságos vagyon birtokosa, mivel édesapja festményeinek értéke jelentősen megnőtt a műkincspiacon. A jó hír ugyanis mintha több bajt kavarna, mint amennyi örömet okoz, merthogy Penelope, aki balul sikerült házasságban, szerény körülmények közt nevelte fel gyerekeit, nem hajlandó megválni szeretett képeitől. Márpedig ezzel maga ellen fordítja egyik lányát és fiát, akik mohón igyekeznek megkaparintani a kincset érő vásznakat. A képekért folyó elszánt vetélkedés foglalja keretbe a gazdag szövetű, érzelemgazdag történetet, melynek során Penelope megidézett emlékei révén a család három generációjának fordulatos életével ismerkedhet meg az olvasó.
 

 

 

 A KÖD BIRODALMA

Regény és elbeszélések
 
 
  Kép
A század első évtizedeiben a racionalizmus elégtelensége bebizonyosodott, és az okkult tudományok iránti érdeklődés, valamint a titkos társaságok népszerűsége erősen megnövekedett Nagy-Britanniában és szerte Európában. Doyle-t is vonzotta a túlvilági élet lehetősége, azonban a kutatáshoz - számos kortársához hasonlóan - tudományos igénnyel fogott hozzá.
Mindez élénken tükröződik "A köd birodalma" című művében, amely a megjelenésének idején igen nagy népszerűségnek örvendő okkult regény valamennyi sajátos elemét tartalmazza. Spiritiszta szeánszok, a túlvilágról praktikus vagy érzelmi töltésű üzeneteket küldő halottak, a két világ közt elakadt, halálukat tudomásul venni nem tudó eltévedt lelkek, segítségükre siető médiumok, kísértetház, eltántoríthatatlan lelkész, hit, kételkedés, küzdelem és üldöztetés - csak néhány elem az érdekfeszítő regényből. A szellemvilág ellen kezdetben tiltakozó, a racionalitás talaján két lábbal álló megrögzött materialista, jelen esetben a zord Challenger professzor személyes élményei hatására végül kénytelen szembenézni azzal, hogy a lehetőségek körét ki kell tágítania a természetfeletti irányába is.
 
 
  
 
Kép  

George Nagelmackers, huszonhét éves belga mérnök, 1872-ben az Amerikai Egyesült Államokban tett utazása során elhatározta, hogy megalkotja álmai vasúti társaságát, amely egyetlen korábbihoz sem hasonlítható. Az ambiciózus fiatalember 1876-ban alapította meg a Nemzetközi Hálókocsi Társaságot, mely rövidesen világhírűvé vált. A töretlen fejlődés évei következtek, s 1883-ban elindult az első Orient expressz - a kalandok, a luxus és a technikai teljesítmény sajátos keveréke. Az egyre bővülő járatok Monte-Carlótól Bécsig, Párizstól Szentpétervárig, Madridtól Konstantinápolyig szállították az utasokat.
Vladimir Fédorovski emberi sorsokon keresztül idézi fel a legendás helyszíneket. Az Orient expressz történetét néhány szimbolikus alak segítségével beszéli el, akik mind nyomot hagytak saját korukon. A könyv lapjain találkozhatunk Szergej Gyagilevvel, a világhírű Orosz Balett megalapítójával, Mata Harival, a holland kalandornővel, akinek az első világháború vészterhes éveiben a Párizs-Bécs vonatjáraton volt a főhadiszállása, vagy Arábiai Lawrence-szel, a híres angol kémmel. A neves utasok között feltűnik Marlene Dietrich, vagy a drámaíró Václav Havel, a szabad Csehszlovákia első köztársasági elnöke is. Tündöklő csillagok, filmsztárok, politikusok, kémek, akiknek a vonaton játszódott életük egy rövid epizódja.

alexandra.hu

 

  Kép

Sharpe menekülése

Csupán két akadály áll Napóleon hatalmas serege és Portugália látszólag biztos meghódítása között: a Wellington parancsára felperzselt föld... és Richard Sharpe kapitány. Ám a könnyűgyalogos század merész parancsnokát mindenhonnan veszély fenyegeti. Gyűlölt és hozzá nem értő felettese, egy hamis szövetséges árulása és...
Polc.hu

 

 

 

 

 

 Kép

Csernus Imre

A nő

A nő
Csernus Imre bevállalta, és megírta azt a könyvet, amit eddig még senki.
Vajon tudjuk-e, hogy mitől nő egy nő, és, vajon mitől jó egy nő?
Meg tudjuk élni saját nemiségünk, akár férfiak vagyunk, akár nők?
Tudunk-e jó példával szolgálni gyermekeinknek?
Jól érezzük-e magunkat a saját bőrünkben?
Teszünk inkább valamit azért, hogy jobbak lehessünk, vagy csak az irigykedésre futja?
Az elolvasás még egy kicsit várat magára, de addig is próbáljon meg válaszolni ezekre a kérdésekre, és gyakorolja a már felismert dolgokat, mert október végén érkezik az újabb tananyag.
Ön bevállalja?

 
 
Csernus Imre, dr.
 
Jaffa Kiadó
 
Könyv > Társadalom- és humántudomány > Pszichológia, Könyv > Egészség, életmód > Lelki élet, család

 

 alexandra.hu

 

 Kép

 A három testőr Afrikában és más történetek

 A Rejtő Jenő életművét bemutató széria keretein belül megjelenő kötet a címadó művön kívül még a szerző hat közismert művét közli: A tizennégy karátos autót, A sárga garnizont, Az elátkozott partot, Csontbrigádot, Az előretolt helyőrséget és Az ellopott századot. A történetek közös eleme, hogy mindegyik légióskaland - azonban a gyűjtemény korántsem mindegyik Rejtő-féle légiósregényt tartalmazza. A szerző napjainkban népszerűbb, mint valaha, és talán lassacskán megkezdődik jelentőségének, munkásságának kijelölése a magyar irodalomtörténetben. A Holokauszt áldozatává vált író művei ajánlottak fiataloknak és idősebbeknek egyaránt; az összes írás közül is különösen érdekes a Csontbrigád, amely az egyik legkomolyabb és legelgondolkodtatóbb Rejtő-munka.

 

Kép

  Fejős Éva

Bangkok, tranzit

 

Bangkok Dél-Kelet-Ázsia egyik legizgalmasabb városa, tele élettel és egzotikus izgalmakkal és úgy tűnik sorsfordító lehetőségekkel, legalábbis ama hét ember számára, akiknek történetét nyomon követhetjük Fejős Éva regényében. Látszólag mindannyian teljesen mások, más múlttal, jellemmel, céllal: Paul Marshall menő londoni üzletember, David Rosenberg melankolikus szociopata, Teri iskolás kisleány és topmodell, Anne frissen elvált középkorú nő, Lian egy félig thai, félig amerikai örökbefogadott ifjú hölgy, Helen dörzsölt madám, Simon pedig férfiként megsemmisült orvos. Van azonban két közös pont bennük, ami talán valamiféle felsőbb akarat közreműködése által átszabja addigi életüket: az egyik a kimondott, kimondatlan keresése valaminek, amit nevezzünk talán boldogságnak, a másik pedig, hogy egyszerre érkeznek Bangkok forgatagába, ahol a nagybetűs Sors akarata folytán összeszövődnek útjaik A kötet az Ünnepi Könyvhét kiadványa.

 

Kép

 

Kertész Imre

Haldimann-levelek

 

Talán nem is sejti, hogy a némasággal folytatott napi küzdelem közepett milyen különös ajándék számomra egy független szellem méltató érdeklődése" - e sorokat 1977 karácsonya előtt néhány nappal vetette papírra Kertész Imre annak a magyar származású svájci újságírónőnek, aki a hazai visszhangtalanság idején nyugaton először írt okos, értő recenziót az író első regényéről, a Sorstalanságról, majd sorra a többiről is. Eva Haldiman kritikája egészen véletlenül jutott el az íróhoz, később élénk, egyre személyesebb hangú, barátsággá alakuló levelezés bontakozott ki közöttük. Kertész Imre és első felesége, majd az asszony, Vas Albina 1995-ös halála után az író második felesége, Kertész Magda oldalán többször is találkozott svájci kritikusával és férjével. A jelen gyűjteményben Kertész Imre Eva Haldimannhoz írott leveleiből kap válogatást az olvasó (a viszontlevelekből kettőt: a Vas Albina halálát gyászolót és a Nobel-díjhoz gratulálót). A kötetből az író kritikus szemüvegén keresztül betekintést kapunk a magyar irodalmi és közéletbe, a hallgatás és a színtelen kritika szocialista időszakába, majd az ízetlen írószövetségi vitákba, a taxissztrájk és az adóemelések miatt egyre feszültebb hazai viszonyokba, de ennél is fontosabbak azok a tudósítások, amelyekből az író formálódó terveiről olvashatunk. Külön értéke a kiadványnak, hogy a függelékben gazdag válogatást olvashatunk Eva Haldimann értő, nagyon finom elemzéseiből. A gazdag jegyzetanyaggal is kibővített kötet a Kertész Imre életműve és annak visszhangja iránt érdeklődők olvasmánya.

 

 

 

   

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.